A jelen
Múltam jelenemre hulló csillagkövei
Krátereket vágnak szívem szövetén.
Volt-szerelmek édes fájdalmai.
Ó, kik is voltatok, s ki lettem én?
Lettem a Van, lettem a Hold,
Lettem a jövő, lettem a Volt.
A semmiből mindenné váltam,
Élet kacsintott rám a halálban.
Mert szeret a Föld, szeret a felhő,
Szeret az Isten, és szeret a szellő.
Múltam szellemei is szeretnek,
De akik itt vannak, az Égbe röpítnek.
2021.12.05. SZB
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése