Énem fele-ségének születésnapjára
Épp ma ötvenhat éve
Egy kislány felsírt az égre.
Megszületett e világra,
Tudta ő akkor, hogy mivégre.
Anyja, apja nem sejtette,
Lányukat ide ki tette.
Odaföntről kapta lelkét,
Megkapta ő az ég kékjét.
Megszületett ő érettem,
Ezt már régen megértettem.
Három csoda-gyermekemet
Vajh, más ki szülte volna meg?
Ki látta volna fájdalmam,
Mikor elnémult a dallam?
Ki törölt le volna könnyet,
Hogy életem legyen könnyebb?
Halál szele meglegyintett,
Kezével ő egyet intett.
Elkergette a Sötétet,
S repített belém életet.
Gyermekeink szép lelkébe
Nyarat varázsolt a télbe.
A csillagoktól szűlt Anya,
Fájdalmainknak asszonya.
Pihenj a felhőkre ülve,
A Hold fényébe merülve!
Arcod simogassa lelkünk,
Együtt szépen megöregszünk.
2020.01.23. SZB
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése