A ma gyermeke

                A ma gyermeke

Millió anyától sok millió gyermek
Erre a világra ma is megszületett.
Villódzó fényt látnak, egy nyelven felsírnak,
De jó, hogy nem tudják, hová is jutottak.

Kisded arcukon még az angyal mosolya,
Sírásukban dalol az égi kar hangja.
Szemükben tükrözik édesanyjuk szemét,
Picinyke ajkukkal isszák áldott tejét.

Ó szent tudatlanság, s még szentebb tisztaság,
Bár ne is tudnák meg, milyen ez a világ.
Mert ez a bús Föld, melyre megszülettek,
Gyűlölettel telve, s levegőért reszket.

És ha majd felnőnek, akkor majd megtudják,
Fehérek lettek-e, feketék vagy sárgák?
Lelkeikbe plántált őseiknek hitét
E világ szelleme ízekre tépi szét.

De szaladnak majd ők mezítláb a fűben,
Harapnak harmatot lebegő felhőben.
Fülükbe felcsendül a Holdnak éneke,
Altatót dalol a Mindenség Istene.

2020.03.09.                          SZB